A hosszúvers legalább száz-kétszáz soros vagy még hosszabb, kötetnyi, elsősorban lírai jellegű és formájú mű, mely sokszor epikai és drámai elemeket is felhasznál. A „hosszúvers” elnevezés az 1950-es évek magyar költészetében kezdett először terjedni.
Leggyakoribb sajátossága az összefoglaló, általános világmagyarázat igénye, így gyakran és könnyedén kapcsolódik össze a történelmi vagy a költő által teremtett mítoszok tartalmaival, de más ősi, mindenekelőtt magyar (vagy bolgár stb.) népköltészeti elemeket is használhat. Összetettsége, bonyolult és sokszor csak a költőt jól ismerő ember számára azonosíthatóan egyéni jelképrendszere, filozofikus témaválasztása miatt erős a műfaj gondolati töltése.
A magyar hosszúvers előfutárának talán már Csokonai Vitéz Mihály: Az Estve c. költeménye is tekinthető; de még inkább a magyar hosszúversek megteremtésének előzményei közé tartozik Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János verses epikája (Zalán futása, Az Apostol), valamint Füst Milán rövidebb, de a hagyományos rímes-időmértékes formákat meghaladó, gondolatritmusra alapozott költeményei. Az ötvenes évek első felében Weöres Sándor (Mahruh veszése, 1952; Tatanave királynő, 1956); Juhász Ferenc (A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, 1956; Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb, 1963) és Nagy László (pl. Gyöngyszoknya, 1956; A Zöld Angyal, 1957, Menyegző, 1964) költészetében bontakozott ki nagy hatású műfajként. A hosszúvers műfaja a 20. század későbbi évtizedeiben is tovább él (például Babics Imre hexameteres újeposzaiban, Tandori Dezső „félhosszú” verseiben, Buda Ferenc, Ratkó József és Baka István költészetében).
Külső hivatkozások Vass László írása, sok tekintetben ide is kapcsolódik Mahruh veszése – melyben Weöres Sándor szinte tolkieni univerzumot teremtett… Tatavane Királynő – Weöres Sándor verse a Hallgatás Tornya c. kötetből Nagy László Gyöngyszoknyája (MEK) Nagy Gábor (költő): Baka István hosszúversei, Forrás, 1999/9. 72-84. = Uő. "Sebéből vérzik az ország". Két kísérlet: Hosszúversek, "...legyek versedben asszonánc", Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001, 125-146.
Kategória:Költészet