A Tropeognathus a hüllők (Reptilia) osztályának a pteroszauruszok (Pterosauria) rendjébe, ezen belül a Pterodactyloidea alrendjébe és az Ornithocheiridae családjába tartozó nem.
Tudnivalók bélyegkép|balra|250px|a koponyája A Tropeognathus Dél-Amerikában körülbelül 112-108 millió évvel élt ezelőtt, a kora kréta korban. E nem típusfaja és talán egyben az egyetlen faja is, a Tropeognathus mesembrinus Wellnhofer, 1987, bár egyes rendszerezők az Anhanguera robustust is ide helyeznék, Tropeognathus robustus néven. A két pteroszaurusz nem egyébként közeli rokonságban áll egymással.
Ennek a hatalmas testű pteroszaurusznak, mint általában a többi Ornithocheiridae-fajnak gyakran csontos taréj ült az orrán.
Rendszerezése Az első maradványait az 1980-as években fedezték fel, Brazília területén. 1987-ben a német Peter Wellnhofer írta le és nevezte meg a típusfajt. Ugyanekkor Wellnhofer a Tropeognathidae családba helyezte az állatot, azonban a brazíliai kollegái nem egyeztek bele ebbe és áthelyezték az Anhangueridae családba. Az európai őslénykutatók a Tropeognathus mesembrinust az Ornithocheiridae családba helyezik, és a másik két családnevet egyszerűen ennek a szinonimájaként kezelik.
Megjelenése A Tropeognathus mesembrinus szárnyfesztávolsága 8,2 méter volt. Orrán és állkapcsán csontos taréjok ültek. A hátgerinc első őt csigolyája és a keresztcsont környéki csigolyák össze vannak forrva.
A képernyőn A „Dinoszauruszok, a Föld urai” (Walking with Dinosaurs) című természetfilm-sorozat 4. részében „A levegő óriása” címűben valójában a Tropeognathus mesembrinusról van szó, azonban az Ornithocheirus megnevezést használják.
Források Peter Wellnhofer, 1987, "New crested pterosaurs from the Lower Cretaceous of Brazil", Mitteilungen der Bayerischen Staatssammlung für Paläontologie und historische Geologie 27: 175–186; Muenchen Veldmeijer, A.J. 2002, "Pterosaurs from the Lower Cretaceous of Brazil in the Stuttgart collection", Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde Serie B (Geologie und Paläontologie) 327: 1–27 Rodrigues, T.; Kellner, A. (2013). "Taxonomic review of the Ornithocheirus complex (Pterosauria) from the Cretaceous of England". ZooKeys 308: 1. doi:10.3897/zookeys.308.5559 Wellnhofer, P. (1991). The Illustrated Encyclopedia of Pterosaurs. New York: Barnes and Noble Books. pp. 124. . Unwin, D.M., 2001, "An overview of the pterosaur assemblage from the Cambridge Greensand (Cretaceous) of Eastern England", Mitteilungen aus dem Museum für Naturkunde in Berlin, Geowissenschaftliche Reihe 4: 189–221 eldmeijer, A.J. (2006). "Toothed pterosaurs from the Santana Formation (Cretaceous; Aptian-Albian) of northeastern Brazil. A reappraisal on the basis of newly described material." Tekst. - Proefschrift Universiteit Utrecht. Kellner, A. W. A.; Campos, D. A.; Sayão, J. M.; Saraiva, A. N. A. F.; Rodrigues, T.; Oliveira, G.; Cruz, L. A.; Costa, F. R. et al. (2013). "The largest flying reptile from Gondwana: A new specimen of Tropeognathus cf. T. Mesembrinus Wellnhofer, 1987 (Pterodactyloidea, Anhangueridae) and other large pterosaurs from the Romualdo Formation, Lower Cretaceous, Brazil". Anais da Academia Brasileira de Ciências 85: 113. doi:10.1590/S0001-37652013000100009 Fastnacht, M. (2001). "First record of Coloborhynchus (Pterosauria) from the Santana Formation (Lower Cretaceous) of the Chapada do Araripe of Brazil." Paläontologisches Zeitschrift, 75: 23–36. Unwin, David M. (2006). The Pterosaurs: From Deep Time. New York: Pi Press. p. 246. ISBN . Haines, T., 1999, "Walking with Dinosaurs": A Natural History, BBC Books, p. 158 Bredow, H.P. (2000). "Re: WWD non-dino questions." Message to the Dinosaur Mailing List, 18 Apr 2000. Accessed online 20 Jan 2011: http://dml.cmnh.org/2000Apr/msg00446.html
Fordítás
Kategória:Pteroszauruszok Kategória:Hüllőnemek Kategória:Élővilág a krétában Kategória:Dél-Amerika őshüllői