Friedrich Schuler von Libloy vagy Friedrich Schuler-Libloy (Nagyszeben, 1827. január 13. – Bécs, 1900. november 8.) egyetemi tanár.

Élete

Édesapja kereskedő volt (akinek őse Schuler Orbán, másképp: Libloy 1616. október 12-én II. Mátyás királytól kapott nemességet). Schuler szülővárosában az evangélikus gimnáziumban és a jogakadémián, később a bécsi egyetemen tanult. Nagyszebenbe visszatérve, 1851-ben az ottani jogakadémián helyettes, majd rendes tanár lett; egyszersmind az intézet könyvtárnoka is volt. 1863-ban a nagyszebeni tartománygyűlésre Szászrégen képviselőnek választotta, ahol mind a két ülésszaknak (1863. július 15-től október 13-ig és 1864. május 23-tól október 29-ig) egyik legtevékenyebb tagja volt. Innen a bécsi Reichsrathba küldték, ahol 1865. július 28-ig szintén közreműködött; a szász nemzeti egyetem gyűlésein 1868. szeptember 15-től december 31-ig Medgyesszéket képviselte. 1869-ben Nagyszeben képviselőtestületébe választották; 1868-tól az ottani ipartestületnek elnöke és az erdélyi honismertető-társulatnak választmányi tagja volt; 1856-tól a nürnbergi germán múzeumnak (melynek választmányi tagjául választották) az erdélyi központi ügynökségét vezette. 1875-ben az újonnan alakult Csernyivci egyetemre hívták meg jogtanárnak, ahol a német jogot és népjogot adta elő, 1878-79-ben és 1890-91-ben egyetemi rektor, ötször pedig dékán volt. 1883-ban császári és királyi kormánytanácsosnak nevezték ki. 1895. augusztus 7-én udvari tanácsosi címmel nyugalomba vonult és Nagyszebenbe, majd Bécsbe költözött.

Számos cikket írt a hazai és külföldi hírlapokba, folyóiratokba és naptárakba.

Munkái

Erste Grundzüge der theoretischen Diplomatik. Hermannstadt, 1852 (kőnyomat) Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania. Das Eigen Landrecht der Sachsen, bearbeitet nach seiner legalen Ausbildung als Grundriss für akademische Vorlesungen, uo., 1853, Három füzet. Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Ein Leitfaden für die Vorlesungen über I. Geschichte der siebenbürgischen Rechtsquellen. II. Geschichte der siebenbürgischen Recht-Institute, uo., 1854-56. Két kötet 7 füzetben (2. bőv. kiadás, uo., 1868) Kurzer Überblick der Literaturgeschichte Siebenbürgens von der ältesten Zeit bis zu Ende des vorigen Jahrhunderts, uo., 1857 (Előbb a Wiener Zeitung melléklapjában az Österr. Blätter für Literatur und Kunst 1856. évf. jelent meg; onnan bőv. lenyom. közölve) Taschen-Ausgabe der siebenbürgischen Landesgesetze, uo., 1861 és 1862 (Névtelen kiadás) Merkwürdige Municipal Konstitutionen der Sekler und Sachsen. Zusammengestellt und theilweise ins Deutsche übersetzt, sowie mit erklärenden Noten versehen. uo., 1862 Deutsche Rechtsgeschichte. Mit drei historisch-politischen Karten. Wien, 1863 Ueber das Verhältniss der Klein- und Grossgewerbe mit Beziehung auf das Volksleben. Hermannstadt, 1869 Ueber Ausschreitungen im Güterverbrauche und deren Einfluss auf das Volks- und Staatsleben, uo., 1869 Offener Brief über Gewerbe- und Genossenschaftswesen an die Herren Gewerbsmitglieder, uo., 1869 Das ungarische Staatsrecht. Ein Handbuch für Lehre und Beruf. Wien, 1870 Politische Oekonomie... Hermannstadt, 1871 Protestantisches Kirchenrecht vornemlich des der Evangelischen Augsburger Bekenntnisses in Siebenbürgen, uo., 1871 Altgermanische Bilder und die Zeit Karls des Grossen... Berlin, 1873 Abriss der europäischen Staats- und Rechtsgeshichte, uo., 1873-74. Der Socialismus und die Internationale nach ihren hervorragendsten Erscheinungen in Literatur und Leben. Leipzig, 1875 Festvortrag am 4. Oktober 1875, für die feierliche Eröffnung der k. k. Franz-Josefs-Universität in Czernowitz. Dritte Auflage, Czernowitz Aus der Türken- und Jesuitenzeit vor und nach dem Jahre 1600. historische Darstellungen, zumal Fürsten- und Volksgeschichte in den Karpathenländern. Berlin, 1876 Über die Entwicklung der staatsbürgerlichen Freiheit in Österreich (Rektoratsrede). Czernowitz, 1878. (3. kiadás, uo., 1894) Über wichtige Rechtsschöpfungen der Neuzeit (Rektoratsrede) uo., 1904

Kéziratban

Die ungarischen Rechtsdenkmäler 1876. (A Magyar Tudományos Akadémiához magyar fordításban beküldetett); Handbuch der (ungarischen) Finanzlehre.

Források

Kategória:Jogtudósok Kategória:Szakírók Kategória:Nagyszebeniek Kategória:Erdélyi szászok Kategória:1827-ben született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek