A Kemerovói terület (oroszul Ке́меровская о́бласть — Кузба́сс, ejtsd: Kemerovszkaja Oblaszty — Kuzbasz, tatár nyelven Кемерово өлкәсе, csuvas nyelven Ке́мĕр о́блаçĕ) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Kemerovo. Határos a Tomszki területtel, a Novoszibirszki területtel, az Altaji határterülettel, a Krasznojarszki határterülettel, az Altaj köztársasággal és Hakaszfölddel. 2010-ben népessége 2 763 135 fő volt.
Történelem Népesség A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de szép számban lakják tatárok, németek, ukránok, csuvasok, sórok és más nemzeti kisebbségek is. Valamikor jelentős mordvin kisebbség is lakta. A mordvinok, csuvasok, németek, ukránok és fehéroroszok száma az elmúlt ötven év alatt drasztikusan megfogyatkozott.
1959-ben 2 785 906 lakosából 2 386 468 orosz (85,66%), 109 544 ukrán (3,93%), 67 382 tatár (2,42%), 65 041 német (2,33%), 36 173 csuvas (1,3%), 26 861 mordvin (0,96%), 24 478 fehérorosz (0,88%), 13 670 sór (0,49%). 1989-ben 3 171 134 lakosából 2 870 125 orosz (90,51%), 65 245 ukrán (2,06%), 63 116 tatár (1,99%), 47 990 német (1,51%), 24 372 csuvas (0,77%), 19 294 fehérorosz (0,61%), 13 894 mordvin (0,44%), 12 585 sór (0,4%). 2002-ben 2 899 142 lakosából 2 664 816 orosz (91,92%), 51 030 tatár (1,76%), 37 622 ukrán (1,3%), 35 965 német (1,24%), 15 480 csuvas (0,53%), 11 554 sór (0,4%), 10 715 fehérorosz (0,37%), 7 221 mordvin (0,25%). 2010-ben 2 763 135 lakosából 2 536 646 orosz (91,8%), 40 229 tatár (1,46%), 23 125 német (0,84%), 22 156 ukrán (0,8%), 10 672 sór (0,39%), 9 301 csuvas (0,34%), 6 049 fehérorosz (0,22%), 3 932 mordvin (0,14%).
Politika, közigazgatás A Kemerovói terület élén a kormányzó áll: Aman Gumirovics Tulejev: 1997. július 1. – 2018. április 1. A több mint 20 éven át kormányzó Aman Tulejev 73 évesen, a kemerovói üzletközpont 2018. március 25-ei tragikus tűzvésze után egy héttel lemondott hivataláról. Egészségi állapota miatt már korábban is várható volt nyugdíjazása.A kemerovói tűzvész miatt lemondott a terület kormányzója (Hvg.hu, 2018-04-01). Szergej Jevgenyjevics Civiljov: 2018. április 1. – Vlagyimir Putyin elnök ideiglenes jelleggel – a következő választásig (2018. szeptember) – mb. kormányzónak nevezte ki. Alig egy hónappal korábban lett a kormányzó gazdasági ügyekben illetékes helyettese; egyesek már akkor az idős kormányzó utódjaként emlegették. A Kolmar nevű jakutföldi szénipari holding főrészvényese. (Vedomosti.ru, 2018-03-02. Hozzáférés: 2018-04-01).Путин принял досрочную отставку Тулеева (Vedomosti.ru, 2018-04-01. Hozzáférés: 2018-04-01). Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
Városok A Kemerovói terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel:
Magyar névOrosz névRangMiótaLélekszámNovokuznyeckНовокузнецкváros1931KemerovoКемеровоváros1925ProkopjevszkПрокопьевскváros1931MezsdurecsenszkМеждуреченскváros1955Leninszk-KuznyeckijЛенинск-Кузнецкийváros1925KiszeljovszkКиселёвскváros1936JurgaЮргаváros1949BelovoБеловоváros1938Anzsero-SzudzsenszkАнжеро-Судженскváros1931BerjozovszkijБерёзовскийváros1965OszinnyikiОсинникиváros1938MiszkiМыскиváros1956MariinszkМариинскváros1856TopkiТопкиváros1933PoliszajevoПолысаевоváros1989TajgaТайгаváros1925GurjevszkГурьевскváros1938TastagolТаштаголváros1963KaltanКалтанváros1959SzalairСалаирváros1941
Járások A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Magyar névOrosz névSzékhelyLélekszámBelovói járásБеловский районBelovoCsebulai járásЧебулинский районVerh-CsebulaGurjevszki járásГурьевский районGurjevszkIzsmorszkiji járásИжморский районIzsmorszkijJajai járásЯйский районJajaJaskinói járásЯшкинский районJaskinoJurgai járásЮргинский районJurgaKemerovói járásКемеровский районKemerovoKrapivinszkiji járásКрапивинский районKrapivinszkijLeninszk-kuznyeckiji járásЛенинск-Кузнецкий районLeninszk-KuznyeckijMariinszki járásМариинский районMariinszkMezsdurecsenszki járásАдминистративно-территориальное деление Кемеровской области на 1 января 2019 г. (kemerovostat.gks.ru, hozzáférés: 2020-11-18)Междуреченский районMezsdurecsenszkNovokuznyecki járásНовокузнецкий районNovokuznyeckProkopjevszki járásПрокопьевский районProkopjevszkPromislennajai járásПромышленновский районPromislennajaTastagoli járásТаштагольский районTastagolTopki járásТопкинский районTopkiTyazsinszkiji járásТяжинский районTyazsinszkijTyiszuli járásТисульский районTyiszul
Jegyzetek
Források Az 1959-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_59.php?reg=34 Az 1989-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_89.php?reg=58 A 2002-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_02.php?reg=74 A 2010-es népszámlálás adatai: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm