bélyegkép|jobbra|230px|1819-ben épült alulcsapós vízimalom Alsóborgó (Borgózsoszény, ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete A Borgó név a németből való, a Burgau jelentése 'várberek'. Először 1328-ban, Purgo alakban írták.
Fekvése Besztercétől 18 kilométerre északkeletre, a 17-es főút és a Beszterce mentén fekszik. Összeépült Középborgóval. A község területéből 1735 hektár rét, 1000 hektár erdő, 625 hektár legelő, 469 hektár vízfelület és 439 hektár gyümölcsös.
Népessége Általános adatok Népessége 1850 és 2002 között kétszeresére nőtt. Az 1910-es népszámlálás ötszáz fő többletet mutatott ki mind a megelőző, mind az azt követő népszámláláshoz képest. Ennek oka a településen működő fűrészgyár által ideiglenesen idevonzott munkaerő. Etnikai és vallási megoszlás 1900-ban 1304 lakosából 1243 volt román, 34 német és 26 magyar nemzetiségű; 1173 ortodox, 51 görögkatolikus, 39 zsidó, húsz római katolikus és tíz evangélikus vallású. 2002-ben 2011 lakosából 1797 volt román és 212 cigány nemzetiségű; 1961 ortodox és 43 pünkösdi vallású.
Története Az erdélyi vajda 1328-ban szabad költözést biztosított Gebul fia János fia Henul János Borgón és a szomszédos Epemezőn (Eppendorfon) élő jobbágyainak. Henul nevét a Borgói-havasok legmagasabb, Henyul nevű csúcsa tartotta fenn. Román lakói az újkorban zsindelykészítéssel szolgáltak a Bethlen családnak. Maguk zselléreinek tekintették magukat, a Bethlenek viszont jobbágyoknak őket. 1783-ban a kincstár megváltotta lakóit a Bethlen családtól és a Borgó-vidék többi falvával együtt az I. Erdélyi Román Határőrezredhoz csatolták. A borgó-vidéki románokat, a határőrezred korábbi területén élőkkel ellentétben, nem térítették át görögkatolikusnak, hanem ortodoxok maradtak. A határőrség feloszlatása után tizenöt évig Naszód vidékéhez tartozott, majd 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.
Lakói faiparral, állattenyésztéssel, a Dés–Borgóbeszterce-vasút 1898-as megépítéséig fuvarozással is foglalkoztak. Korábban ők közvetítették a torockói vasárut a besztercei vásárról Dornavátra irányába. A 19. század negyedik negyedétől a második világháború utánig fontos volt fazekassága. A borgói fazekasok mázatlan, fekete cserépedényeket és agyagpipákat készítettek.
Látnivalók Ortodox temploma 1796 és 1802 között épült.
Híres emberek Itt született 1930-ban Aurel Rău költő.
Hivatkozások
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1963 Virgil Șotropa: Militarizarea Văii Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929) Gönyey Sándor: Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő 1958 A község adatlapja
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései