Kemence () község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fekvése Az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál fekszik. Bernecebaráti, Tésa és Perőcsény települések határolják.
Megközelítése Tömegközlekedéssel: A MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonalán Szobig, majd onnan tovább busszal, vagy a MÁV 75-ös számú vonalán Drégelypalánkig, és onnan ugyancsak busszal továbbhaladva. Gépkocsival: a 2-es számú főúton Hontig, majd tovább az 1201-es úton Kemencéig, vagy Szobig a 12-es úton és onnan ugyancsak az 1201-es úton.
Története A település első ismert írásos említése 1156-ból való.A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján 1293-ban Cseszneki Miklós, Lőrinc és Szomor osztatlan birtoka volt. Egy 16. század eleji urbárium szerint a faluban 52 jobbágy és 10 zsellér élt. 16. század vége felé elnéptelenedik A 17. század elején visszatérnek lakói, és rohamos fejlődésnek indul a falu. A század közepén több alkalommal is itt tartották Hont vármegye megyegyűlését. Itt került sor a 18. század végének egyik nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére 1782 júliusában, ami az ún. nyúzóvölgyi vérengzéshez vezetett. Az 1806-ban bekövetkezett tűzvészben megsérült vármegyeháza miatt a megyeszékhelyet áthelyezték. 1945-ig az esztergomi érsek birtokához tartozik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pongrácz János (független) 1994–1998: Pongrácz János (független) 1998–2002: Major László (független) 2002–2006: Ifj. Pongrácz János (független) 2006–2010: Ifj. Pongrácz János (független) 2010–2014: Bedros János (Fidesz) 2014–2019: Pongrácz János László (független) 2019–2024: Pongrácz János (független) 2024– : Pongrácz János László (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 3,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (16,9% nem nyilatkozott).Kemence Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1% szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 4,1% református, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).Kemence Helységnévtár
Látnivalók Volt megyeháza – jelenleg iskola A falu központjában található. Barokk stílusban épült (1751-ben), de 1856-ban átalakították. Falán Domszky Pálnak, a lengyel–magyar kapcsolatok kutatójának, a helytörténeti múzeum megalapítójának emléktáblája látható, melyet 2002. május 13-án lepleztek le.Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o. , wysocki.hu Tájház Régi használati eszközöket és népi bútorokat tekinthetnek meg az odalátogatók. Római katolikus templom – 1769-ben építette a falu. Puskás Péter helytörténeti gyűjtemény – a volt vármegyeházában található Kisvasúti és erdészeti múzeum, valamint kisvasút Itt található a Börzsöny egyetlen 600 mm nyomtávolságú kisvasútja, a Kemencei Erdei Múzeumvasút.
Neves személyek Itt hunyt el 1864-ben Pelikán Ferdinánd római katolikus plébános. Itt szolgált Sághy Vendel (1810–1890) római katolikus plébános.
Képgaléria
Testvértelepülései Farkaslaka, Románia Ipolyszalka, Szlovákia 🇭🇺 Cserháthaláp, Magyarország
Jegyzetek
Források Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939
További információk
Kemence hivatalos honlapja Kemence a www.utikonyvem.hu oldalon Mezey Barna: Emberevő cigányok. Koncepciós per a Hont vármegyei törvényszék előtt
Kategória:Pest megye települései Kategória:A Börzsöny települései Kategória:Hont vármegye települései