Tarcal község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Nevének eredete Czuczor Gergely és Fogarasi János a település nevének eredetét Turzol, kun fejedelemig, illetve a mongol Turcsighol (kémlelő stb.) kifejezésre vezeti vissza. A Névtelen Jegyző megszólítás e helyen is Anonymusra vonatkozik. „A Névtelen Jegyző szerént Tarczal városa vagyis az ezt északról fedező hegy Turzol kún vezértől vette nevezetét, kit Árpád a föld kikémlése végett küldött, és a föntebbi hegyre legelső lovagolt fel. Turcsighol a mongolban csakugyan azt teszi: kémlés végett küldött követ (un envoyé pour faire une reconnaisance); a torokhangok a szók közepén a mongolban, különösen a kalmuk s más szójárásban számtalanszor kiesnek; így khagán máskép: khán; baghatur, a mandsuban batoru, magyarul: bátor; daghari (seb a lovak, öszvérek stb. hátán), a mandsuban darin, magyarul: túr; tehát Turcsighol is máskép: Turczol (a cz rendszerént csak i előtt cs) tökéletesen egyezik a Névtelen Jegyző Turzol szavával, sőt még jelentésében az egyén feladatával vagy foglalkodásával is.”

Fekvése Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál fekszik, a legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák között, a vulkáni és üledékes kőzetekből álló tokaji Kopasz-hegy nyugati lejtőinek tövében.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Bodrogkeresztúr, kelet felől Tokaj, délkelet felől Tiszaladány, dél felől Csobaj és Taktabáj, délnyugat felől Prügy, északnyugat felől pedig Mezőzombor.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 38-as főút, azon érhető el a zempléni térség legfontosabb útvonalának számító 37-es főútról letérve, illetve Nyíregyháza-Tokaj felől is.

A környező kisebb települések közül Bodrogkeresztúrral a 3616-os, Prüggyel a 3617-es, Taktabájjal a 3619-es út köti össze, továbbá közúton csak innen indulva lehet feljutni a Kopasz-hegy csúcsára is, az 5,5 kilométer hosszú 36 108-as számú mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Tarcal vasútállomás, mely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, a 3617-es út vasúti keresztezésétől nem messze délre.

Története Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a boszorkányüldözésre vonatkozó törvényt hoz.

1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon. 1398-ban Zsigmond király utasítja a leleszi konventet, hogy Debrői Miklós fia István mester királyi kincstartót iktassa be Tarcal birtokába. A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoz tartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1551-ben Tarcal elnyerte a mezőváros címet. 1561-ben zsinatot rendeztek Tarcalon, melyen Kopácsi István protestáns reformátor elnökölt. 1560-as években a mezővárost a török elpusztítja. 1593-ban egy törökellenes hadakozás megszervezésével foglalkozó tanácskozásra Tarcalra hívja össze Christoph Teuffenbach felső-magyarországi kapitány az érintetteket. 1596-ban II. Rudolf oltalomlevelet ad Tarcalnak. 1599-ben II. Rudolf elzálogosítja Tarcal mezővárosát a hadviselésre adott 80 ezer Ft kölcsönért. Az összeg nagyságát – azaz Tarcal értékét – abból is megítélhetjük, hogy 1587-ben Munkács uradalmának zálogösszege 73 ezer Ft volt.

1603-ban II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost Rákóczi Zsigmondnak. 1606-ban a Rákóczi-családtól Bocskai István visszaváltja a birtokot. Basta csapatai szinte teljesen megsemmisítik a mezővárost. 1620-ban a Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüreteltek. 1622-től a tarcali földesúri jog Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé. 1631-ben Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáky Istvánnak. 1638-ban Csáki István Tarcal részére szabadalomlevelet kap III. Ferdinándtól, amely megengedte a település körülsáncolását. 1647-től Tarcalt a királyi kamara kezelte. 1662-ben feldúlták és kifosztották a tatárok. 1674-ben a mezőváros szabad prédája a tokaji vár körül hadakozó labancoknak és a szerencsi várat birtokoló kuruc fegyverforgatóknak. Harsányi György, Thököly István századosa a települést kifosztotta és felgyújtotta 1676-ban. 1678-ban az egri törökök Kara Hasszán aga vezetésével ismételten felgyújtják. 1679-ben a koleralázadásban részt vett tarcaliakat karóba húzták. 1697-ben a hegyaljai felkelés során a Tokaj ellen vonuló császári csapatok számára parancsnok, Vaudemont herceg szabad rablást engedélyezett.

1701-ben egy tarcali szőlőgazdaságról írják: „szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc jár Tarcalon. 1748-ban Grassalkovich Antal elkészíti előterjesztését Mária Terézia részére, melyben a tarcali kincstári szőlőkkel is foglalkozik. Javaslatára két korszerű szőlőtelepet létesítenek a Szarvas dűlőben és a Henye hegy déli lejtőjén. 1760 körül sváb iparosok telepednek le a mezővárosban. Az 1827-es összeírás szerint 217 izraelita él Tarcalon, többségük kereskedéssel foglalkozik. 1849-ben Tarcalnál visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását. 1858-ban megérkezik a vasút Tarcalra. 1880-ban filoxéra pusztít. 1894-ben a tarcali vincellériskola igazgatója Kasinczky Viktor személyes példával és tudományos munkásságával segítette a filoxérától sújtott Hegyalja újbóli betelepítését. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali Szarvas és Terézia szőlők ekkor kerültek korszerű módszerekkel betelepítésre.

1945 januárjában Szerednyei János, a helyi plébános, önként csatlakozott egy tarcaliak csoportjához, akiket összegyűjtöttek, hogy a málenkij robot keretében a Szovjetunióba vigyenek. Szerednyei ott halt meg egy bányabalesetben 1948-ban.

1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet. A Disznókőn telepített 300 holdas táblájához elzárták a Dorgó-patak zsombékos völgykatlanát egy kétszáz méteres gáttal. A mesterséges tóból 15 km hosszú gravitációs csővezetékkel öntözték a szőlőtáblákat.

2015. március 25-én az Ó-temető feletti dombon felállítottak egy 8,5 méteres Jézus-szobrot, amelyet Petró Attila vállalkozó ajándékozott a falunak. A szobrot Szabó Sándor, szerencsi szobrász készítette.

2016. november 18. a Fő utca és a Klapka utca kereszteződésnél avatták fel Tarcal vezér szobrát. A szobron, amely Makoldi Sándor műve, látható a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori lelet szinte valamennyi eleme.Tarcali Hírek. Tarcal Község Információs Lapja. 2016. november, XXI. évfolyam 11. szám

2023. augusztus 2-án a település határában egy nagyjából három és fél kilométer hosszú önkormányzati dűlőutat heten adtak át: Butta László, Tarcal polgármestere, Posta György, Tokaj polgármestere, Bánné Gaál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke, Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szabó Tünde, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kincses János (független) 1994–1998: Pataky Sándor (független) 1998–2002: Pataky Sándor Ákos (független) 2002–2006: Pataky Sándor Ákos (független) 2006–2010: Baracskai László István (független) 2010–2014: Baracskai László István (független) 2014–2019: Butta László (független) 2019–2024: Butta László (független) 2024– : Butta László (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,9%, református 28,1%, görögkatolikus 3,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (19,4% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, görögnek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,1% volt római katolikus, 25,5% református, 3,5% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 7,7% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).

Nevezetességei Degenfeld-kastély Gróf Degenfeld család német–magyar származású, Tokaj hegyalján fontos szerepet töltöttek be. Gróf Degenfeld Imre egyik alapító tagja volt az 1857-ben alakult Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesületnek. A háborúk után Degenfeld Sándor (1922–) vagyonától megfosztva Romániában élt. 1963-ban Németországba költözött feleségével, Bethlen Ágnessel. A család 1994-ben visszavásárolta a szőlőbirtokot, vele együtt a kastélyt is, melyet felújítva kastélyszállóként nyitottak meg 1996-ban. A Terézia kert lett a szőlő birtok középpontja, ebben helyezkedik el a kastélyszálló.

Andrássy-kúria A barokk udvarház a 18. században épült, az Andrássyak tulajdonában a 19. században került, akik klasszicista átalakítást végeztettek. 2008-ban ötcsillagos szálloda nyílt meg az épületben.

Andrássy László háza Helyi védelem alatt álló, a XVIII. század második felében az Andrássy család által épített lakóház.

Római katolikus templom Gótikus plébániatemploma a 15. században épült. A templom 1562-ben a reformátusok birtokában volt. Az egykori kéttornyú templomnak ma már csak az egyik tornya áll. A protestánsok 1671-ig használták. Miután II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia katolikus hitre tért, a tarcali templomból is eltávolíttatta a protestánsokat. 1776-ban barokk stílusban átépítették. 1834-ben földrengés miatt megsérült, a sérüléseket 1836-ban és 1856-ban hozták rendbe. Római katolikus kápolna 17. századi, késő barokk stílusú.

Szent Teréz-kápolna 18. századi, barokk stílusú.

Tarcali zsinagóga Épült 1800 körül.

Református templom Késő barokk stílusban, épült 1797-ben.

Jézus szobor Felállítva 2015-ben

Tarcal vezér szobra Felállítva 2016-ban

Nevezetes emberek 1608-ban itt vállalt iskolamesterséget a heidelbergi egyetemről hazatért Miskolci Csulyak István, aki „ebben a kis bortermelő mezővárosban görög nyelvet is tanított”. Itt született 1768-ban és élt Kovách János magyar–török szótáríró. Itt élt 1695 körül Babócsay Izsák Tarcal mezőváros jegyzője, aki megírta Tarcal viszontagságairól szóló munkáját. Itt született 1768-ban Fodor István ev. ref. lelkész. Itt volt káplán 1791-94 között Kassai József plébános, tankönyvek írója. Itt működött Kosinszki Viktor szőlészeti és borászati szakíró, a vincellériskola igazgatója. Itt élt az elbukott 1849-es szabadságharc után Pálffy János az 1848-as országgyűlés képviselőházi alelnöke. Itt élt Pap Tolnai István Heidelbergben tanult ev. ref. lelkész, 1623 után a sárospataki kollégium igazgatója. Itt tevékenykedett 1655–1657 között Papp Mihály ev. ref. prédikátor. Itt működött 1585–1599 között Siderius János ev. ref. esperes, akinek kisded gyermekeknek írt katekizmusát 1597 és 1722 között tizenöt alkalommal kiadták. Itt született 1788-ban Waltherr László Imre az MTA levelező tagja. Itt született 1768-ban Fodor István református lelkész. Ide telepítették ki 1951-ben P. Ábrahám Dezső egykori miniszterelnököt. Itt született 1954-ben Báthori Tibor kertészmérnök, borász, az 1992-es év bortermelője.

Tarcal az irodalomban