Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkságon található, azon 49 kistelepülés egyike, amelyek a Fehérgyarmati kistérséget alkotják. A Szamos jobb partján, a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek.

Megközelítése Ma csak közúton érhető el, a Szamos bal partján fekvő Olcsva, illetve Panyola felől egyaránt a 4119-es úton. Olcsvával kompjárat köti össze.

Története Olcsva és Apáti a 16. századig két különálló település volt, s csak 1573 körül olvadt össze, s kezdték Olcsvaapáti néven nevezni.

Olcsva Olcsva neve az oklevelekben 1372-ben tűnik fel először.

1396-ban az Ónodi Czudar-ok birtoka, kik részüket a Kaplyon családbelieknek engedik át. 1403-ban az Anthimi család kapta meg. 1459-ben Szentpéterszegi Angelo szerzi meg zálogba. 1462től a Károlyi család tagjainak is van benne részbirtoka. 1462 után sorsa a szomszédos Apátiéval megegyezik.

Apáti Olcsva határában a 13. században egy apátság állott. Megszűnése után birtokait a beregszászi ferencesrendiek és domokosok kapták meg.

Az apátság monostora a tatárjáráskor elpusztult, helyén azonban község alakult, és Apáti néven a 16. századig külön élt.

1573-ban a szomszédos Olcsva után Olcsvaapáti a neve.

A 14. századtól a 19. századig Apáti a Károlyi család birtoka volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Halász Csaba (független) 1994–1998: Halász Csaba (független) 1998–2002: Halász Csaba (független) 2002–2006: Halász Csaba (független) 2006–2010: Gindele Sándorné (független) 2010–2014: Gindele Sándorné (független) 2014–2019: Szabó Mariann (független) 2019–2024: Szabó Mariann (független) 2024– : Szabó Mariann (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,6%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (31,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 70,6%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4% (24,3% nem válaszolt).Olcsvaapáti Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4-0,4% ukránnak, horvátnak és görögnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 60,8% református, 4,1% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).Olcsvaapáti Helységnévtár

Nevezetességei

Református templom Túr, Tisza és Szamos folyók Források

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései