Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Fekvése Budapesttől 151 kilométerre délre fekszik a Duna mellett, Baja északi szomszédságában, a várostól 8 kilométerre. Területének túlnyomó része a folyó bal parti oldalán helyezkedik el, de hozzá tartozik a túlparthoz sokkal közelebb fekvő Veránka-sziget is.
További települési szomszédai: észak felől Sükösd, délkelet felől Csávoly, nyugat felől Decs, északnyugat felől pedig Őcsény (e két utóbbi a Duna túlpartján).
Csak közúton érhető el, északi és déli szomszédai felől egyaránt az 51-es főúton,
Története bélyegkép|balra|170px|Védőangyal, Érsekcsanád címerével (Mónus György alkotása) Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.
A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.
Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.
Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.
A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott.
1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.
Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.
Idegen elnevezései Horvátul két neve létezik. A bajaszentistváni horvátok Čenadnak, а hercegszántói horvátok Čanadának hívták.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Felső István (MDF) 1994–1998: Felső István (MDF-KDNP-FKgP) 1998–2002: Felső István (MDF-Fidesz-FKgP) 2002–2006: Felső István (MDF-Fidesz) 2006–2010: Felső Róbert (független) 2010–2014: Felső Róbert (független) 2014–2019: Felső Róbert (független) 2019–2024: Felső Róbert (független) 2024– : Felső Róbert (független)
A vallások megoszlása
1785 1818 1833 1870 1915 Református vallású 1136 fő 1392 fő 1683 fő 1610 fő 1429 fő Római katolikus vallású 152 fő 203 fő 211 fő 315 fő 432 fő Zsidó vallású
30 fő 23 fő
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% horvátnak, 4,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 13,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, egyéb felekezet (főleg baptista és nazarénus) 17,8%, felekezeten kívüli 7% (19,2% nem nyilatkozott).Érsekcsanád Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% románnak, 0,1%-0,1% ukránnak, lengyelnek, szerbnek és szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 9,6% református, 0,3% evangélikus, 17% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).Érsekcsanád Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|jobbra|220px|Csanád vezér (Mónus György alkotása)
Református templomának a hajója 1808-ban, míg tornya 1810-ben épült. Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus temploma 1892-ben készült el. A legutóbbi időkben országos ismertségre tett szert az érsekcsanádi halászlé is.
Híres emberek Itt született 1897. február 15-én Grätzer József, a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv és több más rejtvénykötet szerzője. Itt született 1917. május 5-én Losonczy Géza államminiszter, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.
Jegyzetek
Források
Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
További információk
Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései