Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő. Fő kutatási területei az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.

Életpályája Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született, már egyéves korában árvaságra jutott, özvegy édesanyja, született Kónya Anna nevelte, taníttatta és támogatta, aki ügyesen gazdálkodó, jól kereskedő asszony hírében állott. A gyermek Bálint Sándor hamar kitűnt az iskolában jó tanulmányi eredményeivel. Az első világháború idején számos feleség helyett ő írta meg a leveleket a fronton katonáskodó férjeknek.

A szegedi piaristáknál érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát, közben egy évig (1924/1925-ben) a pesti egyetemen is tanult. 1930-tól a Néprajzi Intézetben Solymossy Sándor intézetvezető mellett díjtalan gyakornok. 1931-ben óraadó tanár a Szegedi Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben. 1934-től egyetemi magántanárrá habilitálták Solymossy Néprajzi intézetében Az alföldi magyarság néprajza, különös tekintettel Szeged népére témakörben. Bálint Sándor vállalta az Alföld-kutatást, az Alföld vallási néprajzának kutatását. Mind Solymossy, mind Sík Sándor helyeselte Bálint Sándor néprajzi tárgykörének megválasztását. 1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba (amiben Demokrata Néppárttá válása után is megmaradt). A KDNP-nek a FKGP-vel kötött választási megállapodása alapján az 1945-ös választáson egyike lett a két országgyűlési mandátumot szerzett (K)DNP-s politikusnak (a másik Eckhardt Sándor volt). Az 1947-es „kékcédulás választáson” a Demokrata Néppárt országos listájáról jutott mandátumhoz, ezt azonban már nem töltötte ki; 1948-ban visszavonult a politikai szerepléstől, lemondott mandátumáról és kilépett a pártból.

1947–1965-ig egyetemi tanár. 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mindkét időszakban mélységes, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést. 1966-ban kényszerű nyugdíjba vonult. Annyira erőteljes volt Szegeden a vallás-ellenesség, hogy egyik legjobb barátja, Ortutay Gyula sem tudott többet intézni, mint a kényszer-nyugdíjazás. Nyugdíjasként írta meg fő műveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd (1973) és a Szögedi nemzet (1976) című monográfiáit. Főleg a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Trogmayer Ottó és egyes munkatársak, köztük Juhász Antal, Lele József segítették az ő kutatásait, műveinek közreadását.

Számos gyűjtő úton volt az országban, Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még 1960-70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. A néprajztudomány 20. század közepére önállósuló egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.

Halálát baleset okozta: Budapesten egy autó elé lépett. A szegedi Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.Szeged Alsóvárosi temető VI/b-sírkertsor-4 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 27. p.

Emlékezete

bélyegkép|jobbra| Emléktábla Bálint Sándor szülőházán, Pálffy utca 72. sz. 1984-2004-ben A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását.http://www.magyarkurir.hu/hirek/ujabb-merfoldkohoz-ertek-balint-sandor-boldoggaavatasaban A szegedi ferences templom 2005-ben avatott új harangja az ő nevét viseli. Ugyanezen alsóvárosi templom előtti téren pedig Kalmár Márton bronz, másfélszeres életnagyságú mellszobra áll kőtalapzaton. Eredetileg szintén itt, a Mátyás téren állott Kalmár Márton Bálint Sándort ábrázoló 5/4-es életnagyságú – időközben megrongálódott – mészkőszobra, ennek lebontása (2003) után került a helyére ez a szobor. A Hittudományi Főiskola közelében a szegedi Pantheonban is helyeztek el szobrot róla. Újszegeden egy művelődési házBálint Sándor Művelődési Ház, 6726 Szeged, Temesvári krt. 42. az ő nevét vette fel. Szegeden, Tápé városrészben tagiskolát (általános iskolát) neveztek el róla (Petőfi Sándor Általános Iskola Bálint Sándor Tagiskolája).6753 Szeged, Kölcsey tér 16. 2009-ben alakult meg a valláskutatás első hazai kutatóintézete, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola és az SZTE BTK működtetésében.Bálint Sándor Valláskutató Műhely – SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék

1961-1976 között számos gyűjtőúton vett részt az országban. Tanúja és tevékeny résztvevője volt a mo.-i egyetemi néprajzoktatás születésének és kezdeti lépéseinek. Kiváló pedagógus, kutatónemzedékeket formáló tanár volt. Szeged és a szegedi nagytáj népi kultúrájának és művelődéstörténetének legjelentősebb kutatója. Mély vallásossága is ösztönözte a m. katolikus néprajz kutatására, melynek vizsgálatát kitágította az egész m. nyelvterületre, nem hagyva figyelmen kívül az Európába, a távoli középkorba és az antikvitásba elvezető szálakat sem. E területen is nemzetközi jelentőségűt alkotott.

Főbb művei (válogatás) Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938) Egy magyar szent ember, Orosz István önéletrajza (kiadta, Bp., 1942) Az esztendő néprajza (Bp., 1942) Sacra Hungaria (Kassa, 1943) Boldogasszony vendégségében (Bp., 1944) Szegedi szótár (I-II., Bp., 1957) Szeged városa (Bp., 1959) A szegedi paprika (Bp., 1962) A szegedi nép (Bp., 1968) Szegedi példabeszédek és jeles mondások (Bp., 1972) Karácsony, húsvét, pünkösd (Bp., 1973) Tombácz János meséi (gyűjt. és bev., Bp., 1975) Szeged reneszánsz kori műveltsége (Bp., 1975) A szögedi nemzet (I-III., Szeged, 1976, 1977, 1980) Ünnepi kalendárium (I-II., Bp., 1977) A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok (Bp., 1981) Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom (Bp., 1983) Bálint Sándor–Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza; Szt. István Társulat, Bp., 1994 Breviárium; összeáll., sajtó alá rend. Csanálosi Lilla; Mandala, Szeged, 1997 Nehéz évek leltára. Bálint Sándor vallási néprajzi írásai az Új Ember-ben; összeáll. Barna Gábor, Tóth Sándor; MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged, 2015

Társasági tagság bélyegkép|jobbra| Bálint Sándor elbontott szülőháza helyén új társasház épült 2006-ban Magyar Néprajzi Társaság (1925–) Magyar Nyelvtudományi Társaság (1926–) Dugonics Társaság Szegedi Alföldkutató Bizottság bélyegkép|jobbra|Bálint Sándor sírja Szegeden, az Alsóvárosi temetőben

Díjak, kitüntetések 1981 Ortutay Gyula-emlékérem 1998 Magyar Örökség díj (posztumusz) 2014 Magyar Kultúra Lovagja (posztumusz)

Jegyzetek

Források

Szegedi egyetemi almanach /JATE Szeged, 1996. 1. köt. 559 p.  Bálint Sándor szócikk ld. 85. o. Juhász Antal: Néprajz [Tanszék]. [Benne Bálint Sándor oktatói, kutatói munkája]. In: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921–1998. /József Attila Tudományegyetem Szeged, 1999. Juhász írását ld. 173-180. o. Csapody Miklós: Bálint Sándor élete és politikai működése. 1904–1980; Korona Kiadó, 2004. 615 o. ill. ; Csapody Miklós: "Nehéz útra keltem..." – Beszélgetések Bálint Sándorral (Bába Kiadó, Szeged 2004. ) Gyuris György: Bálint Sándor munkássága : bibliográfia. Budapest : Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány Szeged : METEM : Múzeumi Tudományért Alapítvány, 2007. 122 p. 

További információk Szótárírók életrajza (Bálint Sándor) Száz éve született Bálint Sándor Barna Gábor, Hetény János, Szabó Ferenc: Bálint Sándor centenáriuma Lele József: Bálint Sándor élete és munkássága Miklós Péter: Tápé katolikus hagyományai Bálint Sándor: Boldog asszony vendégségében Életrajza In: Országgyűlési Almanach (1947–1949), Budapest, 2005

Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007. 137-142. o. Bálint Sándor – KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD – A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából Bálint Sándor emlékház Bálint Sándor emléknap Halálának 30. évfordulóján Megmenekült Bálint Sándor szülőháza Bálint Sándor szellemi öröksége a Nyíl utcában Megveszi Szeged Bálint Sándor szülőházát A célszemély: Bálint Sándor. Ügynökjelentések, pöriratok, 1957–1965; gyűjt. Bálint László, Velcsov Márton, szerk. Péter László; Belvedere Meridionale, Szeged, 2004 (Szemtanú) Csapody Miklós: "A világban helytállani...". Bálint Sándor élete és politikai működése, 1904–1980; Korona, Bp., 2004 "...szolgálatra ítéltél...". Bálint Sándor emlékkönyv; szerk. Barna Gábor, közrem. Szabó Ferenc, Szabó Magdolna; Lazi, Szeged, 2004 "A legszögedibb szögedi". Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2004. augusztus 1–december 20.; kiállításrend. N. Szabó Magdolna; Móra Múzeum, Szeged, 2004 Kereszténység, demokrácia, európai szellemiség. Írások Bálint Sándorról; szerk. Miklós Péter; 2. jav. kiad.; Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, Szeged, 2013 Csapody Miklós: Bálint Sándor, 1904–1980. Életrajz; Akadémiai, Bp., 2013 (Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei) Csapody Miklós: Szakralitás és esztétikum. Bálint Sándor és a művészetek; Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, Szeged, 2020 Csapody Miklós: A népi, a szent és a művészi. Bálint Sándor és a képzőművészet; BSÖ Alapítvány, Szeged, 2021 (A Dél-Alföld szellemi öröksége)

Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar tiszteletreméltóak Kategória:Szegediek Kategória:KDNP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (DNP) Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947) Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949) Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Közúti balesetben elhunyt személyek Kategória:Magyar Kultúra Lovagjai Kategória:Az Új Ember (1945–) vezetői, újságírói