A kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjában a Persicaria (korábban a Polygonum) nemzetség egyik faja. Magyarországon védett.
Magyar nevét onnan kapta, hogy fekete gyökere S (kígyó) formában kétszer megtekeredett. Tudományos neve is ebből származik (latinul bis = kétszer, torquere = sodorni, tekerni).
Származása, elterjedése Fő elterjedési területe a hideg mérsékelt éghajlati öv. Magyarország délnyugati részén jellemző: főleg az Őrségben, továbbá: Vendvidéken, Hetésben, Göcsejben, Dél-Zalában, Bakonyalján fordul elő.
Szórványosan megtalálható a Cserehát néhány tisztásán is.
thumb|left|190px|Virágzata
Jellemzői Mintegy 1 m magasra növő, lágy szárú növény. A hullámos szélű, hosszú nyelű tőlevelei tojásdadok, a szárlevelek háromszögűek, nyélbe keskenyednek. Rózsaszín, hengeres fürtvirágzata a felálló szár csúcsán nyílik. Gyökere vastag, vörösesbarna színű, húsa halvány rózsaszín, S alakban tekeredik, mint a kígyó, nevét is innen kapta.Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 124. oldal.
Életmódja, termőhelye Közép-Európában elsősorban a magashegységekben nő; Magyarországon üde kaszálóréteken, magaskórósokban, lápréteken él savanyú, sok szerves anyagot tartalmazó talajokon.
Évelő növény. Rovarok porozzák be; mézelő. Virágai nyáron (június–júliusban) nyílnak.
Felhasználása Gyöktörzsét a népi gyógyászatban vérzés- és gyulladáscsillapítónak használták — utóbbi minőségében belsőleg is. Csak a gyökere gyógyhatású. 15-20% csersavat tartalmaz. Erős összehúzó hatással rendelkezik, használják afta, garathurut, szájgyulladás, hasmenés, aranyér, fehér folyás ellen.
Tőleveleit a spenóthoz hasonlóan főzték meg. Hasonló fajok baracklevelű keserűfű (P. maculosa) keskenylevelű keserűfű (P. minor) lapulevelű keserűfű (P. lapathifolia) – levelein nem található folt
Jegyzetek
Források
Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan 22. VIRÁGOS RENDSZERTAN D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 16. Terebess: vadon termő zöldség-gyümölcs MEGTANULANDÓ VÉDETT ÉS FOKOZOTTAN VÉDETT NÖVÉNYTAXONOK Chernel-tanösvény
További információk Kékperjés vagy kiszáradó láprétek Keserű növények – keserű nevek (néveredet)
Kategória:Növényfajok Kategória:Keserűfűfélék Kategória:Gyógynövények Kategória:Mézelő növények Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Magyarországon védett növények