jobbra|bélyegkép|Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa A budai pasák listája az 1541 és 1686 közt Budára a szultán által kinevezett pasák neveit és legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza. A budai pasákat működési sorrendben mutatjuk be, ha egy személy e tisztséget több ízben is betöltötte, a listában csak a neve és hivatalának második ideje szerepel.
Szulejmán pasa, előbb Tripoliban volt bég, 1531 januárjában Zulkadr (Dulkadir), 1532 novemberében Dijárbekr (Diyarbakır) pasájává nevezték ki. 1533 októberében e tisztségeitől megvált. A szultán 1535 márciusában bagdadi pasává nevezte ki. 1538 első felében a portához hívatták, 1539 július közepén anatóliai, 1541. szeptember 2-án budai pasává nevezték ki, egyben a vezíri méltóságra emelték. 1542 februárjának közepén nyugalomba vonult, s nem sokkal később meghalt. Kücsük Báli pasa, 1542 februárjában nevezték ki, és sietve Budára küldték. 1543 május elején hunyt el, halálának híre I. Szulejmánt a Szófia melletti Hadzsi Karamán helységben május 14-én érte. Jahjapasazade Muhammad pasa, bodonyi bég volt, 1527-ben végszendrei, 1534 áprilisának elején moreai bégnek nevezték ki. 1542. szeptember 2. anatóliai pasa lett, de erről a tisztségéről néhány nap elteltével leváltották. 1543. május 16-án lett budai pasa, s 1548 januárjának végén hunyt el. Kaszim pasa, előbb mohácsi, azután pécsi bég volt, 1548 februárjának elején nevezték ki budai pasává. 1551. május 16. és május 22. közt megfosztották hivatalától, s székesfehérvári béggé nevezték ki. Temesvár elfoglalása után a város pasája lett, 1557. augusztus 19-én ismét budai, 1558. november 4-én pedig boszniai pasává nevezik ki, ám már november 13. letették. Hadim Ali, boszniai pasa volt, 1551. május 16. vagy május 22-től a források budai pasaként említik. A források szerint e tisztségétől 1553. február végén fosztották meg. Később karamani, 1556. február 22-én vagy február 23-án ismét budai, 1557-ben újra boszniai pasaként említik. Tujgún pasa, 1553 február végtől budai pasaként említik, hivatalától 1556. február 22. vagy február 23-án fosztották meg. 1558. november 4-étől újra kinevezik. 1559 júniusának első harmadában halt meg, halálhíre Konstantinápolyba június 20-án érkezett meg. Hadim Ali pasa másodízben (1556. február 22. vagy 23. – 1557 februárjának eleje) Hadzsi Muhammad pasa, boszniai pasa volt, 1557 februárjának elején nevezték ki budai pasává. Még ebben az évben, augusztus 5-én vagy augusztus 6-án meghalt, a korabeli török történetírók szerint zsidó származású orvosa a gyógyszerébe mérget kevert. Kaszim pasa másodízben (1557. augusztus 19. – 1558. november 4.) Tujgún pasa másodízben (1558. november 4. – 1559 júniusának első harmada) Güzeldzse Rüsztem pasa, 1551 februárjában mint végszendrei béget, később mint temesvári pasát említik. 1559. június 21. nevezték ki budai pasává, 1563 novemberének első harmadában halt meg pestisben. Halálhíre Konstantinápolyba november 18.-án érkezett meg. (Lásd még: Rüsztem pasa fürdője) Zál Mahmúd pasa, a mai Ljubljanában született, a szultán udvarában nevelkedett. vlorai bég lett, budai pasának 1563. november 18-án nevezték ki. A katonák lázadása miatt 1564 júniusának végén menekülnie kellett, augusztus 19. érkezett meg Konstantinápolyba. A budai pasaságot 1564 július közepéig Hasszán esztergomi bég, ezután Iszkender pasa megérkeztéig Arszlán végszendrei bég vezette. Zál Mahmúdot a fővárosba való megérkezte után előbb aleppói, később anatóliai pasává nevezték ki. 1567. február 11-én vezír lett, s II. Szelim egyik lányát vette el feleségül. 1577. október 1-jén hunyt el, temetése október 22-én volt. Iszkender pasa, Kurdisztánban, Van városában volt bég, budai pasává 1564. október első harmadában nevezték ki. 1565. május 19-én tették le hivatalából. 1566. május 1-én kajmakámnak nevezték ki. Arszlán pasa, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották. Szokoli Musztafa pasa, Szokoli Mehmed pasának, Szigetvár elfoglalójának unokaöccse volt. Rövid ideig tálnoki hivatalt viselt. 1546 februárjában Temesváron defterdárrá nevezték ki. Egyre feljebb emelkedett a ranglétrán, füleki, kliszi, szegedi, boszniai bégnek, boszniai pasának nevezték ki. II. Szelim szultán vezíri méltóságra emelte. 1566. augusztus 3-án lett budai pasa. III. Murád alatt kegyvesztett lett, 1578. szeptember 8-án halálra ítélték, s szeptember utolsó vagy október első napján megfojtották. Halálhíre október 10-én érkezett meg Konstantinápolyba. Kara Ovejsz pasa, Türoszban volt bíró, később II. Szelim fiának, a későbbi III. Murádnak defterdára lett. III. Murád trónra lépése után előbb második defterdárrá, két hónap múlva első defterdárrá nevezték ki. 1578. szeptember 20-án nevezték ki budai pasának, 1580. május végén tették le. 1582 márciusában aleppói, később damaszkuszi pasa lett. 1586 március 31-én ismét első defterdári kinevezést kapott. 1587 márciusának elején Egyiptom pasája lett, 1589. decemberének végén a vezíri méltóságra emelték. 1591. április 30-án halt meg. Kalajlikoz Ali pasa, 1580. májusának végén budai, 1583. október 9-én ruméliai pasaként említik. 1584. október 16-án feleségül vette III. Murád szultán Eszmahán nevű nagynénjét, Szokoli Mehmed özvegyét, ezzel egy időben vezírré nevezik ki. 1586. májusának első harmadában ismét budai pasává nevezték ki. 1587. február 22-én halt meg. Halálhíre március 15. érkezett meg Konstantinápolyba, ahonnan a letételét tartalmazó parancsot már korábban, a hónap elején elküldték. Frenk Juszuf pasa, másik nevén Pájzen Juszuf pasa, a török írók gyakran, a nyugati történetírók ritkábban Hasszánként is említik. Az ország zászlótartói tisztét viselte, 1582. július 24. janicsár aga lett. 1583. október 9. budai, 1586 májusának első harmadában temesvári, 1587 márciusának első harmadában ismét budai pasává nevezték ki. 1588. november 28. leváltották, 1589. április 3. ruméliai pasa lett. Ez év május 12. a vezíri méltóságot is megkapta. 1590 szeptemberében saját házában ismeretlenek meggyilkolták. Kalajlikoz Ali pasa másodízben (1586 májusának első harmada – 1587. február 22.) Kalajlikoz Ali halála után a Sehszuvár pasa akarta a megürült hivatalt elfoglalni, s abban a reményében, hogy el is nyeri, egy 1587. március 7-én, Budán keltezett levelében II. Rudolf császárnak már előre tudósítást írt a kinevezéséről. Minden igyekezete ellenére sem sikerült azonban a hivatalt elnyernie, a szultán Szigetvárra küldte. Frenk Juszuf pasa másodízben (1587. március első harmada – 1588. november 28.) Ferhád pasa, boszniai pasa volt, 1584. június 15. tették le e tisztségéről, de 1585. október 30. ismét kinevezték, s végleg 1588 júniusának végén váltották le. 1588. november 28. lett budai pasa, 1590 szeptemberének közepén egy katonalázadásban meggyilkolták. Ennek híre Konstantinápolyba szeptember végén érkezett meg, a lázadás leverésére Musztafa temesvári pasát rendelték, akit később több történetíró is tévesen budai pasának gondolt, noha e tisztet sosem viselte. Egyes források (például Bartholomeus Pezzen királyi tanácsos jelentése) azt is tudni vélik, hogy e tisztet 1592 májusának végéig töltötte be. Szofi Szinán pasa, 1590 novemberének első harmadában nevezték ki budai pasává, s 1592. január 31. tették le. 1594 decemberében temesvári pasa volt, 1595-ben augusztusában pedig másodszor is budai pasa lett. Eger elfoglalása után oda nevezték ki pasának, 1598. augusztus 17. anatóliai pasa lett, egyben vezíri méltóságra emelkedett. 1603-ban Konstantinápolyba helyezik, 1604-ben pedig az udvarba kerül, s azon év május 30. kajmakámnak nevezik ki, de e tisztétől június 4. megfosztják. 1605. január 11. ismét kinevezik, december 28. pedig ismét megfosztják e tiszttől. 1606 áprilisában hunyt el. Szinánpasazade Muhammed pasa, Győr elfoglalójának, Szinán pasa nagyvezírnek fia volt. 1582 márciusának elején karamaniai pasává nevezték ki, ez év decemberéig töltötte be e hivatalt. Később dömöcki pasa lett, egészen 1591. augusztus 6-áig. 1591. január 31. lett budai pasa, 1593. január 27-ről január 28-ára virradó éjjel fosztották meg e hivataltól. Május végén ruméliai pasa lett, 1594. július 22. pedig vezírré nevezték ki. Ez év augusztusának végén Győr mellett ismét budai pasává nevezték ki, a tisztet ezúttal 1595. május 9-éig töltötte be. Kevéssel ezután a magyarországi szerdársággal bízták meg. 1596 augusztusának közepén III. Mehmed parancsára fogságba vetették, de három nappal később szabadon bocsátották. 1599-ben mint szerdárt Kara Jazidzsi ellen küldték. 1600 augusztusának végén második vezírré nevezték ki, 1601. augusztus 8. bagdadi, később ismét dömöcki, 1604 márciusának végén másodszor is karamániai pasává tették. A szultán később halálra ítélte, s 1605. augusztus 20-án megfojtották. Muhammedpasazade Haszán pasa, Szigetvár elfoglalójának, Szokoli Mehmed nagyvezírnek fia volt. 1579-ben mint dömöcki, később mint aleppói pasát említik. 1588. október 15. anatóliai, 1591-ben ruméliai, 1593. január 24-ről 25-re virradó éjjel budai pasává tették, egyben vezíri méltóságra emelték. 1594 augusztusában Győr mellett ismét ruméliai pasa lett, október 20. Komárom mellett tették le e tisztségből. 1595. március első harmadában ismét ruméliai pasa lett, 1596. október 11. pedig utolsó vezírnek nevezték ki. November közepén III. Mehmed szultán Magyarországról való kivonultakor szerdári tisztségben Nándorfehérváron maradt, de már december elején megfosztották e tisztjétől. 1597. november 5. ötödik vezír lett, 1601-ben mint szerdárt Kara Jazidzsi ellen küldték. 1602. április 14. és április 22. közt egy orgyilkos Tokatban agyonlőtte. Szinánpasazade Muhammad pasa másodízben (1594. augusztusának vége – 1595. május 9.) Mihalidzslü Ahmed pasa, Mihálidzsban, Anatóliában született, 1594 februárjának elején csildiri, március végén karamániai, május 21. és június 19. közt boszniai, később temesvári, 1595. május 9. budai pasának nevezték ki. 1595 augusztusától ismét mint temesvári pasát említik, 1596 májusától egészen Eger elfoglalásáig ismét budai pasa. A források tanúsága szerint 1597 februárjától ismét budai pasa volt. 1598. október 11.-én merási pasa lett. Szofi Szinán pasa másodízben (1595 augusztusa) Mihalidzslü Ahmed pasa másodízben (1596 májusától 1596 október közepéig) Ali pasa, rövid ideig tálnoki hivatalt viselt, Eger elfoglalása után (1596 októbere) nevezték ki budai pasává, s 1597 januárjának végén tették le. 1602. június 7. a hajdúk Tolna mellett elfogták, Győrbe, onnan Bécsbe vitték, ahol még 1606-ban is fogságban tartották. Mihalidzslü Ahmed pasa harmadízben (1597 februárja – 1598. október 11.) Dív Szulejmán pasa, 1597. augusztus 14. és szeptember 12. közt temesvári, 1598. október 11-től budai pasa volt. 1599. augusztus 7. Buda mellett hajdúk elfogták, s augusztus 27. Bécsbe vitték. Terjaki Haszán pasa, 1595 októberében mint szegedi, 1595 augusztusában mint szigetvári béget említik. 1597. augusztus 14. és szeptember 12. közt boszniai, 1599 augusztusának végétől november végéig budai pasa volt. Babócsa elfoglalása után ismét budai pasává nevezték ki. 1601 áprilisának végén a pasaságot Mankirkusi Muhammed pasára bízta. Ez év július 1-jén nagykanizsai pasa lett, s november végén a vezíri méltósággal tüntették ki. 1604. július 18. ruméliai pasa, december 17. negyedik vezír, 1605. március 22. ismét ruméliai pasa lett. 1606 februárjának elején Nándorfehérvárott Lala Muhammed pasa nagyvezír kajmakámjának, 1607 júliusának végén harmadszor is ruméliai pasának nevezték ki, végül november 9-én nyugalomba vonult. 1609. november 28. még egyszer Budára nevezték ki pasának. 1614-ben halt meg, Pécsett temették el.