Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi „vizes világbajnokság”.

Az első világbajnokságot 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak medencés úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak, összefoglaló néven vizes világbajnokságnak is nevezik. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Helyszínek Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

ÉvVárosOrszágDátumNemzetekSportolók számaVersenyszámok1973Belgrádaugusztus 31. - szeptember 9.47686371975Calijúlius 19-27.39682371978Berlinaugusztus 20-28.49828371982Guayaquiljúlius 29. - augusztus 8.52848371986Madridaugusztus 13-23.341119411991Perthjanuár 3-13.601142451994Rómaszeptember 1-11.1021400451998Perthjanuár 8-17.1211371512001Fukuokajúlius 16-29.1341498612003Barcelonajúlius 12-27.1572015622005Montréaljúlius 16-31.1441784622007Melbournemárcius 18. - április 1.1672158652009Rómajúlius 17. - augusztus 2.1852556652011Sanghajjúlius 16-31.1812220662013Barcelonajúlius 19. - augusztus 4.1812293682015Kazanyjúlius 24. - augusztus 9. 1902651752017Budapestjúlius 14-30. 1812000752019Kvangdzsujúlius 12-28. 1932623762022Budapestjúnius 18. - július 3. 1862034 742023Fukuokajúlius 14-30. 195 2392752024Dohafebruár 2-18. 199 2603752025Szingapúrjúlius 11. - augusztus 3. 206 772027Budapestjúnius 26. - július 18. 2029Peking

Versenyszámok Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.

Úszás

VersenyszámFérfiaknak ebben az évben rendezték előszörNőknek ebben az évben rendezték először50 m-es gyorsúszás1986100 m-es gyorsúszás1973200 m-es gyorsúszás1973400 m-es gyorsúszás1973800 m-es gyorsúszás20011973 1500 m-es gyorsúszás19732001 50 m-es hátúszás2001100 m-es hátúszás1973200 m-es hátúszás197350 m-es mellúszás2001100 m-es mellúszás1973200 m-es mellúszás197350 m-es pillangóúszás2001100 m-es pillangóúszás1973200 m-es pillangóúszás1973200 m-es vegyesúszás1973400 m-es vegyesúszás19734 × 100 m-es gyorsváltó19734 × 200 m-es gyorsváltó197319864 × 100 m-es vegyes váltó1973 VersenyszámEbben az évben rendezték előszörVegyes 4 × 100 m gyorsváltó2015Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó2015

Nyílt vízi úszás VersenyszámEbben az évben rendezték először3 km-es kieséses sprint20255 km199810 km20016 km-es csapat2022 VersenyszámEzekben az években rendezték5 km-es csapat1998, 2011–201925 km egyéni1991–202225 km-es csapat1998-ben

Műugrás

VersenyszámEbben az évben rendezték először1 m-es műugrás19913 m-es műugrás197310 m-es toronyugrás19733 m-es szinkronugrás199810 m-es szinkronugrás1998szupertoronyugrás2013 VersenyszámEbben az évben rendezték előszörVegyes 3 méteres szinkronugrás2015Vegyes 10 m szinkronugrás2015Vegyes csapatverseny2015

Szinkronúszás VersenyszámNőknek ebben az évben rendezték előszörFérfiaknak ebben az évben rendezték előszörEgyéni rövid program2007 óta2023 ótaPáros rövid program2007 ótaCsapat rövid program2007 ótaEgyéni szabad program2007 óta2023 ótaPáros szabad program2007 ótaCsapat szabad program2007 ótaKombinációs kűr2003 ótaVegyes rövid program2015 ótaVegyes szabad program2015 ótaHighlight kűr2019 ótaEgyéni1973–2005Páros1973–2005Csapat1973–2005

Vízilabda

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Éremtáblázat (1973–2025) HelyezésNemzetÖsszesen 1. 312 257 201 770 2. 222 136 106 464 3. 130 134 98 362 4. 105 73 62 240 5. 53 73 81 207 6. 51 44 27 122 7. 48 67 74 189 8. 44 37 36 117 9. 37 39 67 143 10. 37 38 39 114 11. 34 56 76 166 12. 25 42 36 103 13. 21 21 18 60 14. 20 53 82 155 15. 18 45 40 103 16. 17 15 19 51 17. 16 28 28 72 18. 14 9 18 41 19. 13 20 30 63 20. 8 7 12 27 21. 7 2 9 18 22. 6 12 12 30 23.   Független résztvevők B 6 8 4 18 24. 6 7 10 23 25. 6 3 4 13 26. 6 3 3 12 27. 4 9 8 21 28. 4 5 0 9 29. 4 2 6 12 30. 4 2 1 7 31. 3 18 22 4332. 3 3 4 10 33. 3 2 2 734. 2 6 8 1635. 2 6 6 14 36. 2 1 3 6 2 1 3 638. 2 1 1 439. 2 0 0 2 40. 1 8 2 1141. 1 4 3 842. 1 2 3 643. 1 2 1 4 1 2 1 445. 1 1 6 8 46. 1 1 4 6 47. 1 1 2 448. 1 1 2 4 1 1 2 450. 1 0 1 251. 1 0 0 1 52. 0 3 2 553. 0 3 0 354.   Független résztvevők A 0 1 2 355. 0 1 1 2 0 1 1 257. 0 1 1 2 0 1 1 259. 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 62. 0 0 5 563. 0 0 2 264.Független résztvevők 0 0 2 2 0 0 2 266. 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1Összesen1311132213083941

Magyar szereplés a világbajnokságokon Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazanyi világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Érmek (1973–2025) ÉvHelyezés az éremtáblázatonÖsszesen2027 202514.1337202417.1124202311.2204202210.221520195.500520179.252920158.3341020135.4127201114. 1 0 4520099. 2 1 36200720. 0 1 1220058. 2 2 15200312. 1 4 16200114. 1 1 13199810. 1 1 2419945. 3 3 41019913. 5 2 2919865. 3 0 0319828. 0 2 0219789. 0 1 2319753. 3 1 0419734. 2 1 14Összesen:7.443736117

Sportáganként ÉvÖsszesenÚszás38253497Vízilabda612220Összesen:443736117

Világbajnoki csúcsok Az Világbajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 3 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző: ÉvVersenyszámSportolóIdőDátum2022200 m férfi pillangóMilák Kristóf1:50,342022. június 21.2017200 m női vegyesHosszú Katinka2:06,122017. július 30.2015400 m női vegyesHosszú Katinka4:29,332015. augusztus 3.

Jegyzetek

Források FINA Eredmények - úszás FINA Eredmények - műugrás FINA Eredmények - vízilabda FINA Eredmények - szinkronúszás FINA Eredmények - hosszútávúszás VB-történet További információk A Nemzetközi Úszószövetség honlapja Kapcsolódó szócikkek Úszóvilágbajnokok listája Vízilabda-világbajnokság Rövid pályás úszó-világbajnokság Úszó-Európa-bajnokság Rövid pályás úszó-Európa-bajnokság

Kategória:Sportversenyek Vilagbajnoksag