jobbra|bélyegkép|250px|Az Ariane-4 rakéta indítása bélyegkép|250px|Ariane EPS 5 Az Európai Űrügynökség (ESA) a sikertelen Europa rakétaprogram után fejlesztette ki az Ariane rakétákat.
Története 1960. december 1-jén a svájci Meyrin-ben írták alá az Európai Űrkutatási Szervezet (European Space Research Organisation) – ESRO) létrehozását.
Rakétafejlesztési programja Első szakasz Egy hároméves program keretében olyan hordozórakétát kívántak rendszerbe állítani, amely 45 kilogrammos hasznos teherrel képes a világűrbe juttatni egy űreszközt.
Második szakasz Egy ötéves rakétafejlesztési programban olyan hordozóeszköz kifejlesztése és megépítése volt a cél, ami egy 225–450 kilogrammos űreszközt a Holdra képes juttatni.
Harmadik szakasz A harmadik szakaszban hordozóeszközökkel kívánták lehetővé tenni más bolygók és a Hold felderítését, valamint más űrkutatási szervezetek polgári felhasználású programjainak támogatását.
Az ESRO a program létrejöttéig az amerikai (vagy szovjet) rakéták bérlését javasolta. Létrehozták az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot (European Space Research and Technology Centre – ESTEC). Feladata a tervezés, fejlesztés és gyártás volt, valamint a műholdak és egyéb űreszközök tudományos és műszaki fejlesztésének támogatása. Az adatközpontok (követés, telemetria, számítógéprendszer (adatközlés, adatrögzítés, adatelemzés)), és a követő állomások (telemetria, optika) kialakítása.
1962. április 16-án született meg a megállapodás, hogy létrehozzák az Europa rakétát. A program teljes sikertelenséggel zárult.
Franciaország javaslatára, és pénzügyi támogatásával egy új rakéta (rakétacsalád) fejlesztésébe fogtak, és közben megkezdték a Guyana Űrközpont kiépítését.
A hordozórakétákat a Guyana Űrközpontból indítják, a Francia Guyana-i Kourou mellett. Forgalmazásukat az Arianespace vállalat végzi.
Ariane rakéták Ariane–1 Ezzel a változattal indították a Giotto űrszondát a Halley-üstököshöz. Ariane–2 Ariane–3 Ariane–4 Utoljára 2003-ban indították. Ariane–5 A legerősebb Ariane rakéta. Első indítása 1996-ban sikertelen. 2003-ban Ariane-5-tel indították a SMART–1 holdszondát. Ariane–6
További információk
Magyar oldalak 25 éves az Arianespace Külföldi oldalak Az Arianespace honlapja Az Európai Űrügynökség honlapja Az Ariane rakéták története